Csapongok...

Nádas Gyuri

A Mikroszkóp Színpadon eltöltött első tíz év (1982-1992) kiváló iskola volt

2016. január 07. - Nádasgyuri

A Mikroszkóp Színpadon eltöltött első tíz év (1982-1992) kiváló iskola volt annak bizonyítására, hogy ezt a mesterséget  -  ha van egy kis tehetség -  igenis meg lehet tanulni!

És mi a legérdekesebb?

A rossz színésztől lehet a legtöbbet tanulni.

Ugyanis ő mutatja meg, hogy mit nem szabad.

A közönség lenézi őt, várja az igazit.

A rossz színész meg van győződve a saját zseniségéről, csak úgy gondolja, elnyomják.

A rossz színész mindig az aktuális politikai fuvallatra hárítja tehetségtelenségét.

Másra keni sikertelenségét.

Nem tudja elviselni, hogy nem kap nemhogy főszerepet, de még ziccert se. És ebben igazi cinkosa tud lenni a közepesen kvalifikált rendező, aki elhiteti a rossz színésszel, hogy ő tulajdonképpen szenzációs, csak hát a rezsim most másnak ad lehetőséget, kvázi pénzt. És ez a fatökű félisten legtöbbször már magának is elhiszi, hogy ez így is van. (Hiszen ő is tehetségtelen!)

A legborzasztóbbak az ilyen barátságok. Amikor a tehetségtelen rendező a rossz színésszel jön össze. Általában a színészbüfé a legalkalmasabb hely erre az állandó diskurzusra. Nem egyszer voltam szem – és fültanúja ezeknek a „szakmázásoknak”.

 

Rendszerint az italmennyiség garatra öntésével egyenes arányban alakulnak át ezek a „művészek” rögmagyarrá.

Először csak becsmérelik a többieket, később – három vodka után - "büdöskomcsiznak", majd indul a zsidózás. Egy idő után, mikor már a Székely-himnuszt éneklik, egyszerűen csak beleüvöltenek a képedbe és közlik, holnaptól itt új élet lesz, valamint hogy te, és a hozzád hasonló mocskos liberálbolsevik- judeokraták ki lesznek rúgva!

Érdekes, ezek a szellemileg alultáplált pojácák másnap délután hátba veregetnek, és egekbe emelik a nem is általad játszott jelenetet.

Mindaz, amit az előbb lefestettem, így viccesnek tűnik, de élesben azért betojik tőlük az ember, mert nagyon öntudatos tud lenni a félművelt antitalentum.

Vigyázni kell velük!

Marton Frigyes, a nagy kabarépedagógus nagyszerűen kezelte ezeket.

Ő mondta: "A tehetségtelen embert le kell rugdosni a lépcsőn, mert kűlönben másnap visszajön!" 

Aki másodszor is zavarni merte tehetségtelenségével (például volt egy „szerző”, aki pamfletet írt a Prüntyimpex Vállalat korrupt személyzetiséről - 1982), azt úgy zavarta el a náthás, lúdtalpas édesanyjába, hogy a lába sem érte a földet. Soha többé nem jelentkezett sem a Rádiókabaréban, sem a Mikroszkópon.

Sajnálatos módon általában ezekből lettek legtöbben -tisztelet a kivételnek a kritikusok…

A bejegyzés trackback címe:

https://nadasgyuri.blog.hu/api/trackback/id/tr528249104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása